Miután a dévai tanács felmentette az ingatlanadó-fizetés terhe alól a Szent Ferenc Alapítványt, amely több száz gyermeknek nyújt otthont, ellátást, nevelést, gombamód bújt elő mindenféle egyéb szervezet, alapítvány, amely karitatív tevékenységére hivatkozva adómentességet kért az önkormányzattól. A lista első helyén szerepelt a nyugdíjasok önsegélyző egyesülete (CARP), amely két városközponti ingatlan tulajdonosa. /(GBR): Adómentességet kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./
2007. november 9.
Bízom abban, hogy két-három hónapon belül teljesen befejeződik a dévai Téglás Gábor Iskola építési munkálata – nyilatkozta Varga Károly, az intézményt létrehozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke, miután a dévai tanács megszavazta az idei kormányhatározatokkal kiutalt 1 050 000 lej átadását az intézmény befejezésére. Az önkormányzat ezt megtoldotta, így összesen 1,2 millió új lejből kell elvégezni a munkát. Ami még mindig elmarad: az a szintén hiánycikként kezelt tornaterem, illetve az iskola környékének rendezése, parkoló, játszótér kialakítása. /Gáspár-Barra Réka: Befejeződik a Téglás építése. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2008. január 31.
Tordai Sándor András nevét viselheti a közeljövőben Déván a református templom, parókia, a tanfelügyelőség és régi lakóházak által körülzárt tér. Számos javaslatot nyújtott be a napokban a két dévai RMDSZ-tanácsos a városi önkormányzathoz a helyi magyar közösség nevében. A kérések zöme infrastrukturális fejlesztésre vonatkozik: a Téglás Gábor Iskolacsoportot ellátó ivó- és szennyvízhálózat felújítása, a Magyarok Nagyasszonya Kollégium körüli terek rendezése, illetve egy kápolna megépítése a telepi római katolikus temetőben. Kérték a várbeli tájékoztató táblák többnyelvűségét, mert a látogatók 80-90 százaléka magyarországi, mondta Pogocsán Ferdinánd, dévai RMDSZ-tanácsos. A református egyházközség kérte, hogy a XVI. század derekán itt szolgáló első hitvalló református püspök emlékére Tordai Sándor András nevet vegye fel e tér. A polgármesteri hivatal vezetősége pozitívan viszonyul a magyar vonatkozású kérésekhez. /Gáspár-Barra Réka: Tordai Sándor András tér Déván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 31./
2009. május 27.
Déván a tanácsülésen arról döntöttek, hogy 100 ezer lejt fordítanak az egyházak támogatására. Az Opera parki ortodox templomnak 40 ezer lejt, további 40 ezret egy neoprotestáns egyházközség által építendő sportcsarnok(!) finanszírozására. A maradék 20 ezer lejt morzsaként szórták szét a többieknek. Ebből részesült 1000 lej erejéig a csernakeresztúri református templom is. A tavaly elnyert támogatások jó részét mai napig nem fizette ki az önkormányzat a magyar egyházaknak, civilszervezeteknek – tette szóvá Pogocsán Ferdinánd, RMDSZ tanácsos. Sokan már 8-9 hónapja remélik a támogatás átutalását. /Gáspár-Barra Réka: Támogatások Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./
2009. szeptember 29.
Közel 100 millió lejes támogatásról szóló szerződést írt alá Déva önkormányzata a turisztikai minisztériummal, a régi városközpont és a vár idegenforgalmának fellendítése érdekében. Bemutattak sajtó képviselőinek egy 3000 példányban kiadott fényképalbumot. Ebben azonban szó sem esik, mondjuk Dévai Bíró Mátyásról, Dávid Ferencről, Tordai Sándor Andrásról, Téglás Gáborról, Salamon Ferencről, illetve jóformán egyetlen olyan magyar személyiségről sem, aki itt született, vagy akinek meghatározó szerepe volt a város életében. Pontosabban Decebal, Traianus és a mócföldi lázadók mellett említésre kerül Geszthy Ferenc is, mint az első iskola megalapítója, a mai Téglás Gábor Iskolaközpont azonban kimaradt a helyi tanintézmények felsorolásából. Akárcsak a magyar újságok a helyi sajtótermékek sorából. Az album kizárólag román és angol nyelvű szöveget tartalmaz. Annak ellenére, hogy Cosmin Costa polgármester közlése szerint Déva várát havonta közel 3000 turista látogatja, és ezeknek közel 80%-a (!) magyar. /Gáspár-Barra Réka: Százmilliós mese – öt nyelven. Magyarok kifelejtve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2009. november 2.
A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./
